Jakab Ferenc: A magyar állam földrajza. A tanító- és tanítóképző intézetek III. osztálya számára (Budapest, 1913)
I. Részletes ismertetés
151 fekszik, régebben hadászati szempontból volt nagyfontosságú, ma pedig kereskedelmi tekintetben nagy a jelentősége. Zimonvhoz soktörténeti esemény fűződik, mert Belgráddal (Nándorfehérvárral) együtt a török terjeszkedésével szemben hazánknak bástyája volt. 1456-ban, augusztus 11-ikén itt halt meg a magyarok atyja, Hunyady János, miután kivívta történelmünk legdicsőbb diadalát Nándorfehérvár falai alatt. Vára ma romban hever, csak falai látszanak itt-ott, de a győzelem emlékét késő századokra is hirdetni fogja a bástyán elhelyezett legnagyobb szabású milleniumi emlék. Zimonynak néhány szép utcája, a Duna partján kies sétahelye és több tanintézete van. De mégis a kereskedése a legjelentősebb. Nagy dunai kikötőjében állandóan sok hajó horgonyoz, a Száván átvezető vasúti híd egyik főútja a Szerbiával és a Balkánnal folytatott kereskedelmünknek. A várost a Duna és a Száva partján hatalmas töltések védik, melyekről gyönyörű kilátás nyilik a szemközt fekvő Belgrádra. VI. Bosznia és Hercegovina. O Az Osztrák-magyar monarchiának a Balkán félszigeten és hazánk tőszomszédságában elterülő anneTctált, azaz becsatolt tartományai: Bosznia és Hercegovina. Múltja és politikai -viszonyai. Az egyesített két tartománynak monarchiánkhoz való viszonya sok történeti hányattatás folyománya. Kr. u. a VII, században, mikor a görög császárok megengedték a szlávok letelepülését a Száva és a Duna vonalára, e tartományok földjén a szláv bosnyákok és hercegócok ütöttek tanyát. Később Bosznia független bánság lett, majd II. Béla királyunk 1138-ban elfoglalta és fölvette a Bosznia királya címet. Utóbb függetlenségét visszanyerte ugyan s 1376-ban Tvartkó István bán királyi cimet is vett föl, de az ország — különösen vallási viszályok miatt — folyton gyengült s II. Mohammed szultán könnyű szerrel elfoglalta és török uralom alá hajtotta. A bosnyák földbirtokos nemesek, hogy birtokaikat megtarthassák, mohamedán vallásúak lettek, miáltal a keresztény jobbágyoknak, a kmeteknek (kniet = paraszt) helyzete súlyos és szomorú lett. A lázadások, zavargások napirenden voltak. A gyengülő török uralom nem tudta megfékezni a folytonos nyugtalanságot, a berlini kongresszus tehát 1878-ban Ausztria és Magyarország uralkodóját bizta meg a rend helyreállításával. A monarchia 1879-ben a két tartományt véres és heves csaták erejével megszállta : okkupálta s megkezdte a sebek gyógyítását. Kitartó gond és roppant áldozatok árán Bosznia és Hercegovina a fejlődés útjára lépett. 1909-ben I. Ferenc József a tartományokat annektálta, kiterjesztvén reájuk felségi jogait. Az annektálás folytán Bosznia és Hercegovina névleg is megszűntek