Jelenits István et al.: Emberismeret és etika (Budapest, 2013)
VI. Szeretet és erkölcs
VI. Szeretet és erkölcs Kérdések:- Hogyan értelmezed: „Hiába fürösztöd önmagádban, csak másban moshatod meg arcodat.” (József Attila)- Igaz-e az önmegértésre, hogy „egyedül nem megy”?- Milyen emberi kapcsolatok vannak?- Vannak-e visszahúzó kapcsolataid? Mi a teendő?- Mit jelent az, hogy egyetlen emberi kapcsolat sem csak fekete vagy fehér?- Hogyan reagálsz rá, ha valaki ezt mondja: „Fogadjatok el. én már csak ilyen vagyok!” Összefoglalás Az erkölcs tevékenységet jelöl, amely értéket valósít meg. Az érték az, amit a létező léte és adottságai következtében hordoz, és jó cél szolgálatában áll. Az erkölcs sajátos mozgatórugója az önszeretet, amely arra indítja az embert, hogy megnyíljon mások felé, másokat gazdagítson, és mások értékeit elfogadja. Az ember erkölcsi feladatát szabad akarattal valósítja meg. A szabadság pozitív és negatív oldalát így foglalhatjuk össze: tervezni, dönteni, kivitelezni = önmagunkat megvalósítani. Kikerülni, elfogadni, mederbe terelni = az önmegvalósítást elősegíteni. Mindkettő a szeretet aktivitását igényli. Az ember több, mint önálló élőlény, az ember: személy, mert szellemisége van. Alanyként tevékenykedik a világban. Képes önmagát megérteni, ami képességeinek, adottságainak tudatosítását és körülményeinek elfogadását is jelenti. Képes megnyílni mások felé, mert csak a másik akaratán át fogadhatja el teljesen magát, juthat vissza önmagához. Személyi mivolta a szeretetet állítja élete középpontjába. Ebben képes felülmúlni is önmagát. Felhasználható segédanyagok Irodalom:- személyi szabadság témakörhöz: JÓKAI MÓR: A kőszívű emberfiái, Móra Kiadó, Budapest, 1975. MADÁCH Imre: Az ember tragédiája, Alexandra Kiadó. Pécs, 2000. BULGAKOV, M.: a Mester és Margarita, Európa Kiadó, Budapest, 1978. SZIGLIGETI Ede: //. Rákóczi Ferenc fogsága, dráma, 1848. LONDON, A vadon szava, Móra Kiadó, Budapest, 1982. GRAVES, R.: Prométheusz története, in Görög Mítoszok, Európa Kiadó, Budapest, 1985. 106