Magyar Ferenc - Kele Pál - Márton Dénes: Csendes órák. Olvasmányok, költemények és imák az egyházi év ünnepköreihez (Budapest, 1975)
V. Függelék
KALOCSAI FÖEGYHÁZMEGYE csak kis része annak, amelyet Szent István király alapított az ezredfordulón, s amelynek első főpásztorává a pécsváradi apátot, Asztrikot tette. Székhelye nem volt kezdetben lerögzítve, hol Kalocsán, hol Bácson tartózkodott az érsek. Mindkét székhelyén, de azon kívül is több helyen, vára volt az érseknek. Az ország katonai védelmén kívül a keresztény szeretet gyakorlására is volt gondja az érsekeknek: Csák Ugrin (1219-1241) idejében Bácson már ispotály állt szegény és öreg betegek gondozására. Amikor a török a XV-ik században mind többször támadta Magyarországot, a kalocsai főegyházmegye népe Kapisztrán szent János buzdítására fegyvert fogott, már amilyen volt neki, dorongot, kapát-kaszát, íjat; a szent barát példája és vas erélye annyira megfegyelmezte ezt a lelkes tömeget, hogy Hunyadi reguláris hadaival együtt kivívta a nándorfehérvári győzelmet (1456. július 21-22.), mely a törököt hazánktól és Európától hetven évre távol tartotta. A győzelem hősei nem a nemesek voltak, hanem a Duna-Tisza közének egyszerű pór népe, annak falusi papjai és főleg a Kapisztránnal vonuló ferences barátok. Ez annál inkább számít fontos tényezőnek, mert 40 évvel előbb egy másik ferences barát, Marchiai szent Jakab járta végig ezt a területet és nagy szigorral irtotta a bogumil eretnekeket. Papokat fokozott le, halott huszitákat ásatott ki és csontjaikat megégette, keményen dorgálta a nép és papjai hitbeli eltévelyedéseit és erkölcsi lazaságát. Bácsi Simon nagyprépost előbb Pécsett, majd Kalocsán próbált a kiváló hitszónoknak ellenállni, kiutasította, kiközösítette Jakab atyát. De a nép megtért és Simon prépost is bűnbánóan fejezte be életét. A nép megtérésének őszinteségét mutatja a tény, hogy amikor égy másik 18 27З