Margalits Ede: Emlékbeszéd Szabó István magyar hellenista fölött - A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből (Budapest, 1897)
4 MARGALITS EDE DR. Iáit állásától nyer múló értéket: Szabó István mint valódi gyémánt a foglalványnak, a papi és írói állásnak, szerzett fényt és dicsőséget. A régi görögök és rómaiak nagyjaik és erényhőseik szobrait úton-útfélen felállították, hogy érdemeiket ünnepeljék és a szemlélőket hasonló erényekre buzdítsák: ezen czél lebegett a Szent-István-Társulat szemei előtt is, midőn Szabó Istvánnak szobrot emelt. Csekélységemet érte azon megtiszteltetés, hogy a közérzületet tolmácsolva a Szent-István Társulat illetőleg irodalmi osztálya nevében ez ünnepélyes alkalommal emlékbeszédet mondjak az elhúnyt jeles férfiú felett. De nagyon túlbecsülném erőmet, ha azt vélném, hogy teljes és méltó rajzát adhatnám ezen egyszerűségében is nagyszerű életpályának s így szobrára érdemeihez méltó babérkoszorút helyezhetek : azért ez ünnepélyes pillanatban a megemlékezésnek csak egy hervatag virágát nyújtom a hervadhatlan érdemnek, csak egy szerény cziprus ágat helyezek sírjának lábaihoz, melynek hantjaihoz, mint a hit és tudomány oltárához fog a mívelt magyar mindenha közeledni. * Szabó István 1801-ben született Veszprém közelében Bakony-Szent-Királyon jómódú református földmívelő szülőktől. 12 éves korában teljes árvaságra jutott, midőn is Molnár Ferencz ügyvéd szerető gondoskodása a pápai református iskolába juttatta, utóbb pedig ugyanez a jólelkű pártfogója Pápa földesurának, Eszterházy László gróf rozsnyói püspöknek, pártfogásába ajánlotta, ki is a rozsnyói konviktusba felvette és szeretettel gondoskodott róla. A hála e nagy jótéteményért és a szeretet, melylyel a konviktusban elhalmozták, megérlelte benne a vágyat, hogy a katholikus vallásra áttérjen ; a premontrei rend tudós és hitbuzgó férfiai keze alatt elvégezvén a gimnázium hat osztályát, 1820-ban a rozsnyói papnevelő-intézetbe lépett. Már a gimnáziumban és utóbb a papnevelőintézetben kitűnt páratlan szorgalma és ritka szerénysége, mely két jellemvonás egész élete végéig ékesítette. Soha nem iparko-