Nobilis Márió (szerk.): Teremtésvédelemről lelkipásztoroknak, közösségeknek - „...Hogy művelje és őrizze meg” (Budapest, 2008)

I. Egyházi élet és teremtésvédelem

méhez hasonlóan) nem szükségszerűen cselekszik környezettudatosán, noha természetesen van példa a két szemléletmód harmonikus összhangjára is. • egészséges, bio-A népességnövekedés, az urbanizáció és az általuk kikényszerített élelmi­­szeripari tömegtermelés, valamint az úgynevezett „zöld forradalom” (ami valójában vegyszerhasználatra épített, iparszerű, a talaj minőségét rontó, nem fenntartható rendszerű mezőgazdasági termelést jelent) folyománya­ként az élelmezési cikkek mennyiségének növekedése közepette állandóan csökkent azok minősége. Ez azután kitermelte az igényt a hagyományos módszerekkel, vegyszermentesen, ökológiai gazdálkodással előállított me­zőgazdasági cikkek iránt. Ezeket a termékeket szokták biotermékeknek ne­vezni. Mivel azonban a biotermékek ára általában magasabb, termelésük és for­galmazásuk gazdaságilag kifizetődőbb, ezért különféle termelők sokféle módon igyekeznek termékeiket biotermékként eladni, azokra valamilyen in­doklással bio címkét ragasztani olyan esetekben is, amikor ez nem (vagy nem teljes mértékben) jogos. A biotermékek vásárlásánál tehát - ami alap­vetően támogatást érdemlő, jó döntés - érdemes körültekintőnek lenni. Minőségüknek többféle szintje, minősítésüknek többféle rendszere van. Lé­nyeges különbség például, hogy egy termék ellenőrzött ökológiai gazdálko­dásból származik-e, vagy nem. A háztáji termelésből származó, jellemzően piacon kapható termékeket gyakran tekintik biotermékeknek, de ez nem feltétlenül van így. (A vegy­szerhasználat például néhány évtizede a háztáji termelésben is teret nyert.) A háztáji termékek választása persze ennek ellenére többnyire még így is lé­pés lehet a környezettudatosabb életmód felé. Az egészségesség kategóriája (abban az értelemben, hogy valamilyen élelmiszer jótékonyan hat az azt elfogyasztó ember egészségére) gyakran jellemző a biotermékekre, de a két fogalom megint csak nem feltétlenül esik egybe. Arra is gondolnunk kell, hogy akár a bio-, akár az „egészséges” ter­mék megvásárlása csak abban az esetben környezet-, illetve klímatudatos cselekedet, ha azt nem egy távoli országból, esetleg más földrészről szállít­ják ide, hiszen a szállítás nagy szén-dioxid-kibocsátással jár. Hazai, helyi termék esetében azonban ez a probléma nem áll fenn, és a biogazdálkodás támogatása része lehet a környezettudatos életmódnak. • fair trade, méltányos kereskedem A méltányos kereskedelem, angolul fair trade az ötvenes évek végén az Egyesült Államokból indult, Európában elsősorban a nyugati országokban 16

Next