Nyíri Tamás: Alapvető etika (Budapest, 1994)
3. Erkölcs és erkölcsök
erkölcsi belátás hiányából, akár dacból vagy konokságból. Ilyenkor vetődnek fel általánosabb, elvi kérdések, amelyekkel az etika foglalkozik behatóan. Miért kell megtartani ígéretünket? Miért nem szabad hazudni és hűtlenül viselkedni? Miért kell mindig teljesíteni kötelességünket? Csakugyan emberi kötelesség a becsületes munka? Valóban kell segítenünk a bajba jutottakon? Az ilyen és hasonló kérdések véglegesen kiéleződnek az erkölcsi alapkérdésben: Miért cselekedjünk egyáltalán erkölcsösen, és miért nem inkább erkölcstelenül? József Attila így fogalmazott: Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis. Ha ilyen kérdésekre keres választ az etika, akkor nem elégedhet meg olyan feleletekkel, amelyek valami föltételtől függő valóságra hivatkoznak, azaz az etika nem érheti be empinkus föltételekkel. Például: mert a többi ember bizonyos meghatározott viselkedést vár el tőlem, amit adott esetben én is elvárok tőlük, mert a kell vagy legyen követelményét tekintélyek (szülők, egyház, állam stb.) állítják fel, mert elismerésre és tiszteletre kíván szert tenni valaki műkő dési körén belül, mert tudjuk a történelemből és tapasztalatból, hogy erkölcsi szabályok és kötelességek nélkül nem lenne társadalom, hanem csak káosz, és mindenki háborúja mindenki ellen. 22