Officium Hebdomadae Sanctae. A nagyheti szertartások (Budapest, 1920)

Virágvasárnap

4* BARKASZENTELKS Azután az alszerpap a szokott helyen és módon énekli: Olvasmány Mózes má­sodik könyvéből. (15, 27. és 16, 1—7.) Azon na­pokban Izrael fiai Elimbe jutának, ahol tizenkét forrás vala, és hetven pál­mafa ; és táborba szálló­nak a vizek mellett. És elmenének Ellmből, és Izrael fiainak egész soka­sága a Szín pusztába juta, mely Elim és Sinai között vagyon, a második hónak tizenötödik napján, mi­után kiköltöztek vala Egyiptom földéről. És Iz­rael fiainak egész gyüle­kezete zúgolódék Mózes és Áron ellen a pusztá­ban. És mondák Izrael fiai nekik : Bár inkább az Űr keze által haltunk vol­na meg Egyiptom földén, mikor a fazék hús mellett ülvén, elégséges kenyeret ettünk vala : miért hozta­tok ki minket e pusztába, hogy az egész sokaságot éhséggel öljétek meg ? Mondá pedig az Ür Mó­zesnek : íme én az égből adok nektek kenyeret: Lectio libri Exodi. (15, 27. et 16, 1—7.) In diebus illis : Venerunt filii Israél in Elim, ubi erant duode­cim fontes aquarum et septuaginta palmae: et castrametati sunt juxta aquas. Profectique sunt de Elim, et venit omnis multitudo filiorum Israel in desertum Sin, quod est inter Elim et Sinai, quin­­todecimo die mensis se­cundi, postquam egressi sunt de terra Aegypti. — Et murmuravit omnis con­gregatio filiorum Israel contra Moysen et Aaron in solitudine. Dixeruntque filii Israél ad eos: Utinam mortui essemus per ma­num Domini in terra Ae­gypti, quando sedebamus super ollas carnium, et comedebamus panem in saturitate : cur eduxistis nos in desertum istud, ut occideretis omnem mul­titudinem fame? Dixit au­tem Dominus ad Moysen : Ecce, ego pluam vobis panes de coelo : egredia-

Next