Papp Károly (szerk.): A Szent István Akadémia értesítője. 1943. 28. kötet (Budapest, 1944)
IV. Alkalmi beszédek
220 ALKALMI BESZÉDEK keresztény katolikus vallását, civilizációját, sőt az egész európai kereszténységet végső veszedelemmel fenyegető keleti rém, a félhold ellen. Mátyás atyja, Hunyady János, hazánk történelmének egyik legeszményibb egyénisége, szinte egész életét a törökök ellen vívott harcban tölti el, és az 1456. évi nándorfehérvári győzelemmel nemcsak édes hazánkat, hanem egész Európát is megmenti a mohamedánizmustól. V. Lászlónak gyászos emlékű uralkodása után az ország Mátyást kívánja királyának (1458 január 24-én), amikor Mátyás még mindössze tizenöt esztendős volt. Végzetesen nehéz körülmények között, belső és külső ellenségek ellen harcolva kellett megszilárdítania trónját, melyet csak 1464 március 29-én foglalhatott el. A török veszedelem egész Európa keresztény kultúráját végenyészettel fenyegette. Szomorúan érdekes jelensége a történelemnek, hogy ebben a világnézetekért folyó küzdelemben Magyarországot csak egyetlen egy hatalom segítette : a római pápa, Hunyady János oldalán a pápai követ, Kapisztrán Szent János áll, és Mátyás királyt a törökök ellen vívott első háborúiban csak II. Pius pápa (1458 -64.), az egykori híres humanista, Aeneas Silvius támogatta. És mégis : Mátyás lángesze meg tudta valósítani, hogy Magyarország rövid idő alatt Európa első államai közé emelkedett. Európai hírű hadserege, a fekete sereg, bámulatba ejtette ellenségeit és megvédte hazánkat a külső ellenségek ellen ; a király rendbe hozta Magyarország pénzügyeit, noha 1482-ig szinte állandóan hadakoznia kellett a cseh Podjebrád, III. Frigyes császár és a törökök ellen, sőt a belső elégedetlenség ellen is. Mindamellett Mátyás uralkodása hazánkat a műveltségnek és a jólétnek igen magas fokára tudta emelni. A renaissance Itália után először Magyarországon terjedt el. Mátyás király az általános műveltség emelése céljából számos iskolát létesített, sőt 1467-ben megalapította a pozsonyi egyetemet, az «Academia Istropolitanát», melynek első kancellárja, Vitéz János prímás, annak a kornak a legkiválóbb tudósait : Regiomontanust, Ilkusch Mártont, Grattus Jánost, Schrikhert és Koch Lőrincet, meg tudta nyernie a nevezett Academia számára. Mátyás király vetette meg az alapját a budai Academia Corvina főiskolának, mely 1480-ban nyílt meg az egyik budai kolostorban. Páratlan könyvtára, a Bibliotheca Corviniana mintegy 10.000 kötetből állott. Alig néhány évvel a könyvnyomtatás feltalálása után már Budán is létesített könyvnyomdát, melynek vezetője Klesz András lett. Budai udvara valóságos gyülekezőhelye volt nemcsak Magyarország egyházi és világi méltóságainak, hanem a külföld tudósainak is, kiknek díszes sorában olyan nevekkel találkozunk, mint Vitéz János, Janus Pannonius, Báthory Miklós, Karai László, Váradi Péter, Hantó György, Bonfini Antal, Galeotto Marzio, Ugoletti Tádé, Gatti János.