Perendy László: Porta Patet. A 60 éves Török József köszöntése (Budapest, 2007)
Beran Ferenc: Az Egyház és a társadalom
Az Egyház és társadalom 19 1. A társadalmi és a nemzetközi háborús konfliktusok békés rendezése A társadalmi konfliktusok békés rendezése A szociális enciklikák meghatározott történelmi helyzetben jöttek létre, így feladatuknak tekintették, hogy a kor problémáival foglalkozzanak. Az első enciklika, amelyet 1891-ben XIII. Leó PÁPA írt Rerum novarum (Új dolgokról) címmel, a munkásság megalázott és kiszolgáltatott helyzetével foglalkozott. Mindnyájunk számára ismert, hogy a nagyüzemi gyáripar létrehozta a munkásságot. A munkások, ahogy József Attila írja, a „város peremén” szűk lakásokban éltek, állandóan fenyegette őket a munkanélküliség és a kilakoltatás réme. A munkásság, hogy helyzetét javítsa, szerveződni kezdett, és küzdelmet indított a tőkések ellen. Felvetődött azonban a kérdés: a harc melyik módja célravezető és felel meg az ember etikai normáinak. KARL MARX ezt a küzdelmet „osztályharcnak” nevezte, és azt vallotta, hogy ez a harc szükségszerűen a forradalomba torkollik.2 A Rerum novarum elítéli a forradalomra irányuló osztályharcot,3 a konfliktus békés rendezését sürgeti, amelynek az igazságosság és a szeretet szellemében kell megvalósulnia. A pápa az etikai érvelésekor az emberi természetre hivatkozik. Eszerint minden embernek természetéből fakadó joga, hogy munkájával tőkét szerezzen, gyárat hozzon létre, és ott munkásokat foglalkoztasson. A tőkéhez jutott, és másokat foglalkoztató embernek azonban tiszteletben kell tartania a munkások alapvető jogait. Elsősorban biztosítani kell számukra a munkájukért járó jogos bért, amelynek visszatartását a Biblia szavaival a legsúlyosabb bűnnek, „égbekiáltó bűnnek" tartja.4 A munkásnak is tisztelnie kell a tőkést, mivel munkalehetőséget biztosít számára. Az emberi természetből fakadóan azonban joga van arra, hogy egyénileg és közösségileg fellépjen ellene, ha csorbulnak ezek az alapvető jogai. A szakszervezetek jogos voltát a dokumentum az emberi természet törekvésével magyarázta. A nemzetközi háborús konfliktusok békés rendezése A tapasztalat azt mutatja, hogy feszültségek nemcsak egy országon belül, hanem nemzetek között is könnyen kiéleződhetnek. Az Egyház Krisztustól kapott feladatának tekinti, hogy az evangélium hirdetésével, és az abból származó lelkűiéttel és magatartással oldja ezeket a feszültségeket. Erre a történelemben nagyon sok példa található. Ezek között az egyik legszebb a Pacem in terris enciklika kiadása. A múlt század hatvanas éveinek az elején - a hidegháború idején - nemzetközi politikai helyzet pattanásig feszült volt. Ezt a feszültséget elsősorban a 2 Vö. Karl Marx—Friedrich Engels, Kommunista kiáltvány, Szikra, Budapest, 1949. 68. old. 3 Vö. XIII Leó pápa, Rerum novarum, 15. 4 Vö. Uo. 16.