Platz Bonifácz: Ó-Egyiptom irodalma - A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből (Budapest, 1897)
I. Az ó-egyiptomi Írás. Ó-Egyiptom irodalmának kulcsát azon fölfedezés képezi, mely a képirások titkáról a fátyolt föllebbentette. E képes írást a görög bölcsek és tudósok, kik századokon át zarándokoltak Egyiptomba, hogy ott a papok tudásának kincseiből merítsenek ismereteket, liieroglypheknek, szent veséteknek nevezték el, mivel szent avagy szentelt helyeken, templomokon, sírokon ötlöttek leginkább szemeikbe; azonban arra, hogy ez írás olvasásának titkát valaki közülök elsajátította volna, arra senkisem gondolt. így történt aztán, hogy midőn a Kr. u. való TII-dik században O-Egyiptom papjainak utolsó ivadékai is eltűntek, velük egyetemben elveszett a hieroglyph írás olvasásának tudása is. A számtalan emlék tömérdek föliratát, a sok méteres papirusztekercsek gyakran nagyon díszes írású szövegeit csaknem két ezer éven át az érthetett éhség homálya borította. A XVII. század gondolkodói közül sokan megpróbálták e titkos írás kulcsát fölfedezni; különösen a jezsuita Athanasius Kircher, ki három nagy fólió kötetet töltött meg az ó-egyiptomi szövegek fordításával. Mivel azonban a betűjelek értékének megállapításában egészen ötletszerűig és önkénytesen járt el, fordításainak egyetlen betűje sem felel meg az eredeti szövegnek. Midőn I. Napoleon 1798-ban Egyiptom meghódítására indűlt, seregéhez számos tudós is csatlakozott azon szándékkal, hogy Egyiptomot átkutassák és leírják. E tudósok egyike, Bouchard nevű mérnök, az ország éjszak-nyugati szélén, Rosette-nél ásatásokkal foglalkozott. A szerencsés véletlen a romok közül egy kőtáblát juttatott kezeibe, melyet háromféle fölírás borított. Fölül hieroglyph írás, a középen úgynevezett démotikus írás s alul görög szöveg. Ez utóbbi í*