Sarbak Gábor (szerk.): Decus solitudinis. Pálos évszázadok - Művelődértörténeti műhely 4/1. (Budapest, 2007)
Rendtörténet
138 Varga Kapisztrán kerülni.”22 Gyakran azonban a földesurak, illetve az általuk igényelt lelkipásztori szolgálat hiúsították meg, hogy eredeti elképzelésüknek és lelkiségüknek megfelelően falun, vagy lakott területen kívül telepedjenek le.23 MIÉRT NEM VETTÉK ÁT AZONNAL AZ OBSZERVÁNSOK A KÉRT HÁZAKAT? A pálos kolostorok átvételének, vagy legalábbis elkérésének idején a ferences obszervancia történetének talán egyik legmozgalmasabb szakaszát éli. Az 1440-es években válik szét az osztatlan bosnyák-magyar vikária független bosnyák és magyar vikáriára. Az 1444-es sikertelen kísérlet után a szétválást kimondó „Ineffabilis Summi Providentia patris” kezdetű bullát, V. Márton pápa 1448. február 10-én állította ki. Ugyancsak ez volt az az időszak, amikor az obszervánsok magyarországi terjeszkedése egészen hihetetlen méreteket öltött. Nemcsak új kolostorokat alapítottak, hanem a Provincia Hungáriáé legfontosabb kolostorait is megszerezték. Nem is tudjuk, mi lenne a legpontosabb kifejezés erre nézve: megszerezték maguknak, vagy megszerezték nekik az őket pártoló főnemesek. Az összesen 11 - köztük az öt talán legnagyobb és legfontosabb kolostor között azonban nem találunk egy remeteséget sem.24 A konventuálisoktól megszerzett házak átvétele azért is érdekes, mert sokkal több kolostor ellen kezdeményeztek vizsgálatot azért, hogy átadják az obszervánsoknak. Az átadás azonban több esetben meghiúsult azon, hogy az adott város birtokosa, vagy a kolostor kegyura szemben állt az átadásokat erősen sürgető Hunyadiakkal. így hiúsította meg pl. Barankovics György Szatmár átadását.25 Nem lényegtelen mozzanat, hogy ezeknek a nagyon jelentős kolostoroknak az esetében is milyen sokat számít a „bracchium saeculare”, a világi hatalom, csakúgy, mint a bakonyi pálos monostorok esetében is, ahol bizonyos nemesek a ferencesek „barátságos társaságát óhajtották”.26 Az 1450-es évek nagyjelentőségű eseményei: Kapisztrán Szent János magyarországi látogatása, az 1456-os nándorfehérvári diadal, és hogy 1457-ben a konventuális miniszter generális fennhatósága alá kerültek a magyar obszervánsok. Ebben az évtizedben hat rendházzal gyarapodtak,27 de csak az 1459-ben alapított györgyi kolostor lenne az egyetlen kis településen létrehozott ház, ha Igali Egyed Igaion 1452 előtt engedély nélkül vagy legalábbis vitatható körülmények között nem alapított volna egy kis remeteséget, hogy onnét járjanak ki prédikálni. Ez az elgondolás tipikusan obszerváns gyakorlatot tükröz. Igali és társa, Hetesi Gergely azonban már 1443-ban, még a pécsi egyházmegyében tartózkodva kért a pápától engedélyt két ilyen jellegű kolostor átvételére, vagy építésére Magyarországon. A kérelemből az is kitűnik, hogy a kolostorokat a veszprémi egyházmegye területén akarták létesíteni, mert ott még nem 22 Fíigedi: i. m. 83. 23 Fügedi: i. m. 83-84. 24 Új alapítások: Bákó (1440), Csíksomlyó (1441), Tövis, (1441), Kolozsvár (1446), Fehéregyháza (1448 előtt), Pókfalva 1448 (átvétele nem valósult meg a pálosoktól). Átvéve a régi magyar provinciától: Pest (1444), Buda (1444), Marosvásárhely (1444), Esztergom (1448), Sárospatak (1448). 25 Karácsonyi: i. m. I. 266. 26 Karácsonyi: i. m. II. 201. 27 Újlakot 1451-ben a Provincia Hungariae-től vették át, de Gyula (1452 előtt), Paks (1460 előtt), és Szentlászló (1460 előtt) is városi kolostorok voltak.