Somogyi Győző: Magyar Hősök arcképcsarnoka (Budapest, 1996)
Toldi Miklós királyi lovag (1320 körül-1390) Arany János elbeszélő Költeményének hőse Bihar megyei nemes család legfiatalabb fiúgyermeke volt. Ifjúságáról keveset tudunk, az oklevelek először 1348-ban említik. Ifjúkorában elsajátította a lovagi kultúra elemeit, a katonai ismereteket. 1352-1354 között Megyesi Simon pozsonyi ispán mellett alispán és várnagy volt, majd az esztergomi érsek szolgálatába állt, s ott érseki lovag lett. Az 1360-as évek elején már a királyi udvar lovagja volt. Amikor V. Orbán pápa 1363-ban katonai segítséget kért Lajos királytól, az uralkodó a sereg parancsnokságát Toldira bízta. Toldi eleget tett a megbízatásnak, s felmentette az ostrom alól Bolognát, a pápai állam e fontos városát. A kalandvágyó katona azonban nem tért vissza Magyarországra. Beállt a Hugo Mortimer és John Hawkwood vezette zsoldoscsapatba, az „Álba societas”-ba. Az 5000 főből, köztük 3000 lovasból álló csapat közel egyharmada magyar volt, s Toldi az ö parancsnokságukat vette át. 1365 nyarán a Poggibonsinál vívott ütközetben a firenzeiek fogságába került, de már a következő évben Magyarországon tűnt föl. Előbb gömöri, majd 1372-ben hevesi, Nagy Lajos halála után pedig szabolcsi főispán lett. Idős korában, 1388-ban még ott volt Zsigmond király kíséretében Prágában. A XIV. század hivatásos magyar katonájának emlékét azomban okleveleknél és krónikáknál maradandóbban őrzik Arany János költeményei. A malomkövet hajító, farkasokkal küzdő, a cseh vitézt legyőző hős így lett a nemzeti legendárium élő alakja. Ozorai Pipo tmesi ispán (1369-1426) A Xl.-XV, század fordulóján új, minden korábbinál veszélyesebb ellenség fenyegette Magyarország déli határait: a török. A Kisázsiából kiindult oszmánok a XIV. század végére több balkáni államot hódítottak meg vagy vontak fennhatóságuk alá. Ezért is volt szükség arra, hogy Magyarország déli határain egy összefüggő védelmi vonal, egy végvárakból álló rendszer épüljön ki. E végvárrendszer kiépítése Zsigmond király uralkodása alatt kezdődött meg. E rendszer az Adriai-tengertől Erdély határáig terjedt, s közel másfél évszázadon át óvta Magyarországot az oszmánok ellen, Létrehozásában komoly érdemei voltak az olasz Filippo Scolarinak, vagy ahogyan magyar kortársai nevezték, Ozorai Piponak. Házasság révén került Magyarországra, s 1387-ben állt Zsigmond király szolgálatába. Gazdasági és katonai megbízások során keresztül lépett mind feljebb és feljebb a ranglétrán. 1402-1403-ban Nápolyi László trónkövetelő ellen harcolt, 1411 - 1412-ben a Velence elleni hadjáratban vitézkedett. Temesi ispánként, majd Szörényi bánként a végvárrendszer fontos várait, köztük Temesvárt, Orsovát és Nándorfehérvárt építette ki. Az 1421-1422. évi huszita hadjáratban Németbródnál vereséget szenvedett. Sokkal több sikerrel és szerencsével harcolt a törökök ellen. 1423-ban Havasalföldön, 1426-ban pedig Galambócnál aratott győzelmet. Róla indokoltan mondhatjuk, hogy kinevelte saját utódját: az ő szolgálatában kezdte katonai pályafutását az ifjú Hunyadi János. Hunyadi János kormányzó (1408-1456) Zsigmond királyt a Habsburg-házból való Albert követte a magyar trónon, aki 1440-ben halt meg. A különböző főúri csoportok nem tudtak megegyezni az új uralkodó személyében. Ajelöltek közül végül a Jagelló-házból való I. Ulászló lengyel király került ki győztesen Albert utószülött fiával, a csecsemő Lászlóval szemben. Ulászló győzelmét elősegítette, hogy a korszak legkiválóbb magyar katonáját, Hunyadi Jánost is saját pártján tudhatta. Hunyadi ifjúkorát a Délvidéken, a török elleni harcban töltötte. Később bejárta Itáliát, részt vett a csehországi huszita háborúkban, megismerkedett a legkorszerűbb harceljárásokkal. 1439 után előbb Szörényi bánként, majd erdélyi vajdaként és temesi ispánként feladata a török betörések visszaverése volt. Első jelentős győzelmét az Erdélyt dúló Mezid bég hadán aratta 1442-ben, majd a Jalomica folyó mellett szétverte Sehábeddin ruméliai beglerbég seregét. 1443-ban a hosszú hadjáratban több győzelem után egészen a Balkán hágóiig tört előre. Nagy tervét, a török Európából történő kiűzését azonban sem ekkor, sem 1444. és 1448. évi hadjárataiban nem sikerült megvalósítania. Sőt, e két hadjáratban Várnánál, majd Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett. Bizánc eleste után egy évvel Krusevácnál tönkreverte Feriz bég seregét, majd 1456-ban magával Mohamed szultánnal szemben védte meg az ország kulcsát, Nándorfehérvárt. Legnagyobb győzelmét azonban kevéssel élte túl, a táborban kitört pestisjárvány rövidesen elragadta az élők sorából.