Sugár István: Az egri püspökök története - Az egri főegyházmegye schematizmusa 1. (Budapest, 1984)
Az egri püspökök
RANGONI (VERONAI) GÁBOR A sziléziai származású Beckensloer János után ismét idegen, az olasz Rangom Gábor nyerte el az egri főpásztori méltóságot. A veronai Guido Rangoni grófnak egy parasztleánytól 1420-ban született természetes fia volt, akit származási helyére való utalással Veronaimik („da Verona”) is szoktak emlegetni.1 Ferencrendi szerzetes volt, amit tanúsít többek között II. Pál pápának (1464—71) egy hozzáintézett levele címzése: ,,. . .ordinis minorum de observantia”.2 Egy sor tekintélyes szerző tehát téved, amikor minoritának állítja. A pápa szerzetesi voltára való tekintettel „pater frater Gabriel”-nek is titulálta.3 A tehetséges férfiú magasfokú iskolázottságára, illetve valamelyik egyetemen való tanári működésére utal, amikor egy 1471. évi szentszéki levélben „professor”-nak említették.4 1452 és 1455 között osztrák és cseh ferencesrendi provinciális. Hazánkban 1455- ben tűnt fel, mint 1456-ig „Magyarország inquizítora”.5 1455-ben III. Callixtus pápa (1455—58) nyomban megválasztása után ünnepélyes fogadalmat tett, hogy egész erejével segíti Konstantinápoly visszafoglalását a töröktől és felszabadítja az oszmán uralom alatt élő keresztényeket.6 1455-ben Kapisztrán János rendtársával egyetemben érkezett Rangoni Gábor hazánkba, és részese volt 1456-ban a törökök felett aratott nándorfehérvári diadalnak7 1460-ban II. Pius pápa (1458—64) Csehországba küldte a husziták megtérítésére, mivel hitelt érdemlő tanúktól arról értesült, hogy okos, buzgó, mélyen vallásos és erélyes ember, s már addig is szép eredményeket ért el.8 1467-ben a rend gyűlésén Rómában tartózkodott, mely alkalommal beszámolt II. Pál pápának a csehországi helyzetről. A pápa ennek nyomán tájékoztatta a rendet arról, hogy Gábor atya Csehországban és a szomszédos országokban nagy hasznára lehet az egyháznak. A szentatya rövidesen trónvesztettnek nyilvánította a huszitákkal rokonszenvező Podjebrád cseh királyt és koronáját Kázmér lengyel uralkodónak ajánlotta fel. A Lengyelországba küldött követségnek Rangoni Gábor is tagja volt. De mivel a lengyel király vonakodott elfoglalni a cseh trónt, a pápa 1467 végén az Hunyadi Mátyásnak (1458—90) ajánlotta fel. Az ekkor Rómából Budára érkezett küldöttségben részt vett Gábor páter is.9 Mátyás király jó érzékkel nyomban felismerte a ferencrendi barát képességeit és kiváló adottságát, s 1468-ban mint a „nagy inquizüor”-t Csehországba küldte a Podjebráddal szövetkezett rendekhez.10 1469-ben Mátyást Olmützben cseh királlyá választották, ahol az Apostoli Szentszék követe ismét Rangoni volt.11 A következő esztendőben már Mátyás király követe ként érkezett Rómába 177