Süle Ferenc: Az életerő forrásai a családban (Budapest, 2009)

III. A család

születnek (lásd Petőfi Sándor, József Attila stb. kö­rülményeit). Konfliktusokkal terhelt családi körül­mények között több esetben találtunk olyan jelen­séget, hogy a kisgyermek úgy érzi: szülei nem az igaziak, mert őt például elcserélhették csecsemő­korában. Több kisgyermek világgá akar menni, új szülőket akar keresni magának stb. Sok tehetséges, vagy sikeres embert rejtetten még felnőtt korában is terhelnek ezek a konfliktusok, és szégyellheti egyszerűbb, vagy züllött családját. A fordított eset sem ritka, amikor a család szinte kényszeríti gyermekét, hogy adottságainál magasabb pozíciókat, képzettséget (például diplomákat) sze­rezzen, vagy egy meghatározott karrier vonalán ha­ladjon. A fiatal megpróbálhat eleget tenni ennek, de az eredmény legtöbbször: megkeseredettség, célta­lanná válás és súlyos kisebbségi érzés. Ez utóbbi ese­tek rendszerint nem kellő lelki feldolgozottsággal társulnak, és az érett önállóság kialakulásának hiá­nyára utalnak. Mindez sok hátrányt jelenthet az il­lető magánéletében, vagy saját családjában. Az érett egyéniséggé válás egyik lényeges része tehát a szár­mazási családdal kapcsolatos kérdések megoldása, azok reális kezelésének elsajátítása. Sok tehetséges ember életútja bizonyítja, hogy a nyomorból is lehet értékeket alkotni. Az egészséges szülői szeretet tiszteletben tartja, sőt segíti a gyermek egyéniségének kibontakozását, annak akár saját el­képzeléseitől jelentősen eltérő másságát is. Az elen­gedés a gyermek új világa bontakozásának elfoga­dását, tiszteletben tartását, sőt segítését jelenti. A gyermek új útja bár már nem a szülő irányítása alatt 134

Next