Süle Ferenc: Az életerő forrásai a családban (Budapest, 2009)
III. A család
születnek (lásd Petőfi Sándor, József Attila stb. körülményeit). Konfliktusokkal terhelt családi körülmények között több esetben találtunk olyan jelenséget, hogy a kisgyermek úgy érzi: szülei nem az igaziak, mert őt például elcserélhették csecsemőkorában. Több kisgyermek világgá akar menni, új szülőket akar keresni magának stb. Sok tehetséges, vagy sikeres embert rejtetten még felnőtt korában is terhelnek ezek a konfliktusok, és szégyellheti egyszerűbb, vagy züllött családját. A fordított eset sem ritka, amikor a család szinte kényszeríti gyermekét, hogy adottságainál magasabb pozíciókat, képzettséget (például diplomákat) szerezzen, vagy egy meghatározott karrier vonalán haladjon. A fiatal megpróbálhat eleget tenni ennek, de az eredmény legtöbbször: megkeseredettség, céltalanná válás és súlyos kisebbségi érzés. Ez utóbbi esetek rendszerint nem kellő lelki feldolgozottsággal társulnak, és az érett önállóság kialakulásának hiányára utalnak. Mindez sok hátrányt jelenthet az illető magánéletében, vagy saját családjában. Az érett egyéniséggé válás egyik lényeges része tehát a származási családdal kapcsolatos kérdések megoldása, azok reális kezelésének elsajátítása. Sok tehetséges ember életútja bizonyítja, hogy a nyomorból is lehet értékeket alkotni. Az egészséges szülői szeretet tiszteletben tartja, sőt segíti a gyermek egyéniségének kibontakozását, annak akár saját elképzeléseitől jelentősen eltérő másságát is. Az elengedés a gyermek új világa bontakozásának elfogadását, tiszteletben tartását, sőt segítését jelenti. A gyermek új útja bár már nem a szülő irányítása alatt 134