Suták József: Geometriai axiomák - A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből (Budapest, 1898)
PHILOSOPHIA az exact tudományok typusakónt a mennyiségtant említi, mert azok a tudományok is, melyek már exacttá váltak, csak a mennyiségtan révén azzá. De ezenkívül a többi tudományban is fel lehet fedezni az exact jellegre való törekvést, amennyiben minden tudomány tökéletesedését abban látja, hogy ha módszerét minél több deductiv elemmel szaporítja. A positiv bölcsészet, mely az összes tudományok módszereit s eredményeit akarja összekapcsolni, épen ezen elemek megválasztására fekteti a fősulyt ; mert fontos az, hogy azok az inductiók, melyeket deductióink élére állítunk, helyesek legyenek. A mennyiségtan inductiv jellegét csakhamar levetkőzte s mint deductiv tudomány jelent meg. Jóllehet más, hoszszabb ideig inductivnek maradt tudományoktól csak anynyiban különbözik, hogy deductioinak élére kevesebb inductiót kell állítani. Csakhogy ezeknek az inductióknak a végrehajtása oly könnyűnek tűnt fel, hogy végre sem hajtották őket, hanem a belőlük folyó igazságokat dogmaszerü jelleggel ruházták fel s alapaxiomáknak — postulatumoknak — nevezték. Már pedig, hogy a tudomány élére állított inductiók szigorú és pontos végrehajtása mily fontos még a mennyiségtanban is, azt mi sem igazolja fényesebben, 1* váltak