Egyetemes Magyar Encyclopaedia 9. Görögország története-Joachim (Pest, 1871)
H - Hunyady grófi család - Hunyadyak kora - Hunyady László
305 HUNYADY GRÓFI CSALÁD. — HUNYADY LÁSZLÓ. 306 kodók egyik legnagyobbika, a hóditó II. Mohammed elfoglalta Konstantinápolyi (1453) s 1454. Szervia ellen vezette hadait. Brankovics György felkereste Hunyadyt, segedelmet kérvén tőle. H. feledve a múltak sérelmeit, nagy buzgalommal látott a hadgyüjtéshez s mihelyt felkészült a szerbbel együtt átkelt a Dunán s a szultántól visszafoglalta a várakat mind itt, mind Bulgáriában, s táborát Krusócz mellett megvervén, vezéreit elfogta, miután Mohammed kikerülte a neki ajánlott csatát s a Haemus magas bérczein sietve visszavonult: H. diadalmasan tért vissza hadjáratából Byzancz hóditója ellenében. És ekkor, bár koszorús halántékkal, de nemesen és egyszerűen és utószor irt a császárnak és pápának, felhiván és intvén őket, hogy itt az idő, most vagy soha, a törököt kiszorítani Bulgária és Kaméliából túl a tengereken; kevesebb erő kell hozzá, mint vélik, de rögtön, de haladéktalanul. Kész végrehajtani százezer emberrel e munkát, melynek csak három hónapra adjanak dijat, később ő fogja ellátni abból, ami martalékot szerzend. A kért segély elmaradt, s Mohammed 1456. tavaszán 16ü,000 emberrel s 2(JU hajóval Nándorfehérvár falai alatt megjelent. A Budán gyülésezett rendek rémülettel haliák a hirt, csak a Ciliéi és Garapárt és Hunyady nem oszták a rémületet. Amazok azt hivék, hogy K. el fog veszni, ez pedig azt, hogy meg fogja menteni a hazát. És megmenté azt. Pedig csak a szent életű Kapisztrán János ferenczrendi szerzetes lángbuzgalma által gyűjtött keresztesek, sógora Szilágyi Mihály, fia László s Kanizsay László, Kórogi János macsói bán és Kozgonyi Sebestyén voltának mellette. Jul. 22. volt a végcsata. Mohammed futásnak indul, véle és utána seregének kuszáit rendei. Nándorfehérvár körül negyvenezer török halottat s táborát a magyarok kezében hagyta. (Lásd Belgrád ez. czikket.) De Isten nehány nap múlva a dicső diadal után (aug 11.) nyugalomra hivta magához. „Győztél János,“ e szavakkal fogadá karjaiba a halottat Kaprisztrán, miután a Bold. Szűz zimonyi kápolnájában az egyház vigasztalásaival ellátta a nagy férfiút. És Európa meghallá a hihetetlen diadal hirét és utána rögtön a hős halálát. A magyar nemzet úgy érezte, mintha napja szállt volna le. A pápa, III. Calixt, valamennyi bibornoktól környezve, zokogva mutatta be az engesztelő áldozatot Istennek — a hit védeért. Hol bölcsője ringott, melyhez annyi édes emlék köté, Erdélynek jutott a szerencse, hogy a nagy férfi hamvait keblébe zárhassa; óhajtásához képest Erdélyben a gyulafej érvári székes templomban temettetett el, hol sarkophagja, czélja annyi hazafi zarándoklatának, máig is látható. (V. ö. p. Teleky J. Hunyadyak kora I. II. Szalay s Horváth, Magy. tört. II. k. Köváry,Erd. tört. H. k. s Budapesti Szemle 1858, évf.) (Ny K-l.) Hunyady grófi család. A kéthelyi Hunyady grófi, valamint a hasonevü kiskresztyeni nemesi család, a Hunyadról származott Magyar Encyclopaedia. IX. Nagy Andrásban, Majthényi László szerémi püspök tisztjében, ki Kudolf királytól 1607. czimeres nemesi levelet nyert, tiszteli alapitóját. Ennek két fia, a barsmegyei nemesi curián maradott László és a Somogymegyébe átszármazott Ferencz a családot maiglan lenyúló két ágra szakaszták, amennyiben amaz a nemesi, emez pedig a grófi ágnak "lett törzsévé. Ferencznek fia, a gyermek nélkül elhunyt László kir. személynök, András barsi alispán, kir táblai ülnök, majd alországbiró végre alnádor volt, s fia Antal, Barsmegye alispánja, 1753 bárósáqot és Kéthelyre adományt nyert, honnan ez időtől ezen ág elönevét irja- Antalnak fia János, 1 97. grófi rangra emeltetett. Nejétől, gr. Pállfí'y Teréztöl két figyelrmeke maradott, József és Ferencz. Az utóbbi leányt? Julia grófnő (szül. 1851. aug 26.) 18 >3 aug l. a tragicus végétért Obrenovich Mihály szerb fejedelem hitvese lett (Y. ö. Nagy Iván, Magyarorsz. családai VI: 192—198, s Pótkötet 28:. 1.) (x-y K-i) Hunyadyak kora alatt ér'jük a magyar nemzet európai államéletének ama Ötven (1440—• 1490.) évre terjedő fény s dicsőségteljes időszakát, melyben a hirtelen feltűnt Hunyady János neve homályba borit minden egyéb nevet, még magát a fejedelmét is, s mely nagy királyaink, koronájára uj fényt önt fia, Mátyás a hős és lángeszű kormányférfi halántékai körül. Mi volt s mi lehet a magyar: ők mutaták meg Európának. A Hunyadyak alatt feltételező állam lettünk s oly jelentékeny befolyást nyertünk az egész akkori müveit világra, különösen pedig a keletre, hogy a világ eseményei hazánk viszontagságaival mintegy összeolvadnak, s a többi szomszéd nemzetek történetei háttérbe vonulnak. Azonkívül e korban, mely egyszersmind a közép századokból az újabbakba átmenetet alkot, vettetnek meg alapjai kevés kivétellel mindazon belviszonyainknak, melyeket még csak minapában is létezőknek ismertünk. Gr. Teleky József „Huny ad akkora“ ez. monumentális munkájában e nagy időszaknak legméltóbb történetírója. (Ny- K-l.) Hunyady László, a halhatatlan emlékű országkormányzó s horogszeghi Szilágyi Erzsébet idősebb fia, kora erkölcsi romlottságának s a pártfondorlatoknak szánandó áldozata, szül. 1431- ben. Atyjának harczaiban, már kora ifjúságában kísérője, a szerencsétlen rigómezői ütközet után, mintegy másfél évig kezeskedett atyjáért Szendrőben, Brankovics Györgynél, miglen 1450. nyarának végén, szabadságát visszanyerte. 1452. tagja volt azon fényes követségnek, mely a III. Frigyes császár kezei közöl kiszabadított V. László király üdvözletére Bécsbe érkezett. A következő év elején a fejedelem a húsz éves ifjat, hogy benne atyja érdemeit is jutalmazza, Horvát, s Dalmátország bánjává nevezte, s a felvidéken rabló Axamith cseh hadnagy megfékezésére küldötte, mely tisztében buzgalommal és szerencsésen járt el. 1455-ben jegyet váltott a nádor, Gara László leányával, 1456. munkás segéde 20