Ujházy László: A magyar nemzet történelme. Középiskolák alsó osztályai számára. I. rész a harmadik osztály számára (Budapest, 1909)
II. rész: A magyar nemzet történelme az Árpád-ház kihalásától a mohácsi csatáig
82 Nándorfehérvár fölmentése 1456. Hunyadi halála. az ostrom alól fölszabadítani s a visszavonuló török sereg utóhadát szétvernie. 1456-ban azonban bekövetkezett, amitől az ország régen tartott. II. Mohamed elhatározta Nándorfehérvárnak, az ország kapujának, megvételét. 150 ezer emberrel, 300 ágyúval és 200 hajóval maga szállott az erősség alá. Óriási készületei megmozdították az. egész országot. A király egybehívta az országgyűlést; a rendek általános fegyverrekelést határoztak; a főpapok és főurak bandériumaikat készítették és Kapisztrán János, ferencrendi szerzetes, kereszteseket toborzott. A nagy készülődés közben azonban Ciliéi Bécsbe szöktette a királyt, mire aztán annyira lelohadt a buzgóság, hogy Hunyadin és Kapisztránon kívül csak a főkapitány néhány barátja vette komolyan a haza veszedelmét. Főleg Hunyadi fáradozott az elhárításán. Jól ellátta élelemmel, hadiszerrel a várat és védelmét sógorára, Szilágyi Mihályra bízta. Aztán hajóhadat szerzett, hogy a vár környékét a török hajóktól megtisztítsa és hadait, a keresztesekkel együtt a vár alá szállítsa. Amikorra mindez megtörtént s a körülbelül 50 ezer főnyi keresztény had átkelt a Száván, Mohamed ágyúi már akkora réseket törtek a vár falain, hogy a szultán július 2 l-én általános rohamot rendelt. A törökök nagy erővel vetették magukat a megrongált falakra s harmadik rohamukra el is esett a város, de hogy a vár falára is feltűzhessék a félholdat, azt Dugmics Titusz hősies önfeláldozása meggátolta. Az ostrom egész éjjel folyt s már pitymallott, amikor a kétségbeesés erejével védekező őrség égő rőzsekötegekkel riasztotta el a vár falai alatt sűrű tömegekben nyüzsgő ostromló hadat, a vérszemet kapott keresztesek pedig megtámadták s a városból is kiszorították a megzavarodott csapatokat. A keresztesek támadása — bár tilalom ellenére történt — eldöntötte az ostrom sorsát. Hunyadi a keresztesek sikerét látva, maga is rohamra vezette hadát s rövid, de véres küzdelem után ágyústól, kincsestől elfoglalta Mohamed táborát. Hiába rántott kardot Mohamed, sem a csatát, sem ágyúit nem mentette meg. Seregével maga is futni kényszerült. A diadal teljes volt s annyira lesujtóttá a törököt, hogy hat évtizedig nem mutatkozott Magyarország: kapuja előtt. De nagy volt a győzelem ára is, mert három hétre e legdicsőbb haditette után gyászba borította az országot Hunyadi halála. Harmadfél hónap múlva bajtársa, Kapisztrán is követte a sírba. Az egyház a hős barátot erényei miatt szentjei közé sorozta.