Vargha Dezső: Egyháztörténelem. Iskolai használatra (Budapest, 1900)

Ötödik korszak: A keresztény szellem hanyatlásának kora

101 Ily körülmények közt II. Muhamed óriási fegyverkezést fejtett ki, hogy Nándorfehérvárt, Magyarország kulcsát ostrommal bevegye és Magyarországot elpusztítsa. De III. Galixt imákat, körmeneteket rendel az egész keresztény világban, a papoknak a misében külön orációt kellett mondaniok contra tureas. Carvajal, a pápaküldötte Capistrandi szent János és szent Ferencz-rendi társai hazánkban fáradhatlan buzgósággal és lelkesedéssel keresztes hadat toborzottak. Hunyadi János 1456-ban az ostromlott várat fölmentette és a török sereget tönkreverte. A pápa öröme határtalan volt a győzelem hírére. Hunyadit a legkiválóbb embernek hirdette, a ki 300 év óta született. Elrendelte, hogy a győzelem emlékére augusztus 6-án az egész keresztény világ Urunk színeváltozásának ünnepét megiiljé, a harangok minden este (a mint már Magyarországon régen szokás­ban volt) Űrangyalára meghúzassanak. Midőn Hunyadi János halálhírét vette, a legnagyobb szomorú­ság vett rajta erőt, szent Péter templomában, az egész pápai udvar jelenlétében requimet mondott érette és a keresztény hit védőjének czímével (christianae fidei defensor) tüntette ki. Föllelkesítve a győzelemtől, újra munkához látva, fölszólítja az egész világot, mert most lehet legkönnyebben kiverni a törököt Európából. De a fáradhatatlan pápa nem sokára sírba szállt. A törökök pedig folyton haladtak előre. 1458-ban Athen és Korinth kerül kezükbe. 1459-ben Szerbia török pasalik lesz. Bosniát, mely­nek királya, István, katholikus lett 1463-ban, foglalják el. A bogu­­mileák a törökkel czimboráskodtak és a legfontosabb várakat kezükre játszották. III. Calixt utódja, II. Plus (1458—1464), méltó volt elődjéhez, Egész pápaságát egy magasztos eszme tölti ki: Európát megszaba­dítani a török uralom gyalázatától a keresztény népek közös keresz­tes hadjárata által. E czélból az összes fejedelmeket Mantuába congressusra hívta össze. De a fejedelmek és követeik a congressuson (1459—1460) kevés jóindu­latot tanúsítottak a vállalat iránt, bár Epirusból, Cyprusból, Rhodusról és Lesbosból a szorongatott keresztények segítséget kérő követei nap-nap után érkeztek a congressusra. A kufárlelkű Velencze nem akart a hitetlenekkel háborúba keveredni, mert kalmárérdekeit féltette a Keleten. III. Frigyes német császár a magyar trónra áhítozott és haddal támadta meg Mátyás királyt. A pápa szigorúan megrótta őt ezért.

Next