Bárdosi Vilmos (szerk.): Frazeológia az emberi világkép tükrözője - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 185. (Budapest, 2016)
Zachar Viktor: Frazeologizmusok Timur Vermes Erist wieder da című német regényében és annak magyar fordításában
160 Zachar Viktor szóhasználatot a kétezres évek szlengjével, diáknyelvével. Egyrészt tehát a harmincas-negyvenes éveket idéző archaizmusokat kellett átültetnie a fordítónak, másrészt pedig - harmadik nehézségként - az ifjúsági és diáknyelv szlengjét. Ez utóbbi egyébként a tárgyalt műben több ponton is a Németországra különösen jellemző bevándorlókhoz köthető, így ebből a szempontból beszélhetünk az úgynevezett foreigner talk jelenségéről (Id. pl. Fáy 2012) is, amikor is a bevándorlók tört németséggel adják elő mondandójukat. A fordító ezt megpróbálta érzékeltetni a könyv magyar nyelvű változatában, mégpedig nyelvtanilag hasonlóan hibás mondatszerkezetekkel, mint a forrásnyelvi szövegben. Végül negyedik pontként a kihívások közé sorolhatók a szövegben szereplő reáliák, a számos kultúrspecifikus kifejezés és megfogalmazás, amely elsősorban közéleti személyekre és eseményekre történő utalásokban jelenik meg. 3. Frazeologizmusok A fentiekhez képest a regényben előforduló frazeologizmusok véleményem szerint nem állították akkora kihívás elé a fordítót. A műből összesen 55 frazeologizmust elemeztem. Ennek során a frazeologizmus meghatározásánál figyelembe vettem a Grétsy-Kovalovszky féle Nyelvművelő kézikönyvben és a Szathmári-féle Stilisztikai lexikonban közölt meghatározást. Míg előbbi frazeológiai szókapcsolatok szócikke az állandó szókapcsolatok szócikkre irányít át, addig utóbbi frazeológia szócikke a szókapcsolat, állandósult szókapcsolat szócikkre. Grétsy és Kovalovszky rámutat arra, hogy „az állandó(sult) szókapcsolatok különféle típusainak osztályozása és elnevezése nem egységes" (Grétsy & Kovalovszky 1980: 173), és tíz különböző szerkezetcsoportot sorol fel, amelyek frazeologizmusnak minősülnek. Szathmári is rámutat a tágabb és szűkebb értelemben vett állandósult szókapcsolatok létezésére, és utóbbiak esetében három további altípust ismertet (Szathmári 2004: 221). Az elemzést a fordítási stratégia szempontjából hajtottam végre, amely alapján három nagy csoportba soroltam az állandósult szókapcsolatokat. A negyedik lehetséges fordítási stratégiától, illetve megfeleltetési típustól, amelyre Klaudy hívja fel a figyelmet (Klaudy & Kovács 2015), jelen esetben eltekintettem. Ez az az eset, amikor a fordító (például a szöveg egészét érintő kompenzáció érdekében) ott is használ frazeologizmust, ahol a forrásnyelvi szövegben nincs. így tehát az első, legnépesebb csoportba az az összesen huszonöt frazeologizmus tartozik, amelyeknek egy az egyben létezik megfelelő magyar frazeologizmuspárja, így gyakorlatilag megfeleltetés, behelyettesítés jött létre a nyelvi közvetítés során (Klaudy 2007: 69). Példaként említhetjük az alábbiakat: (1) Zumal das Schicksal nicht zum ersten Male lenkend das Ruder an sich gerissen hatte. (Vermes 2012: 46)1 1 A dőlt betűs kiemelések a nyelvi példákban minden esetben a tanulmány szerzőjétől származnak.