Gecső Tamás - Szabó Mihály (szerk.): Színnevek a különböző nyelvekben és kultúrákban - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 212. (Budapest, 2020)

Balázsi József Attila: A fehér szín A hamvadó tűznél című Ajpin-regényben

Balázsi József Attila A FEHÉR SZÍN A HAMVADÓ TŰZNÉL CÍMŰ AJPIN-REGÉNYBEN1 Mintegy 5200 éve, Mezopotámiában és Egyiptomban hozta létre az emberiség az első írásrendszereket. A Halotti beszéd, nyelvünk első szövegemléke a 12-13. század fordu­lóján készült. Azonban számos nép csak a múlt században jutott önálló íráshoz. Vajon miért nem volt hanti nyelvrokonainknak sokáig saját írása? Ezt a Vaszjugan folyónál mintegy 120 éve lejegyzett mítosz mondja el. A hanti vadász nem vigyázott az ábécét tartalmazó papírlapra, amely isteni adományként az égből hullott elé, s így azt belakmá­­rozta egy rénszarvas.1 2 A Máté evangéliuma3 részleteinek P. Vologodszkij fordította szövegét (s egyben az első hanti nyelvű könyvet) 1868-ban adták ki Londonban a legészakibb, berjozovói és obdorszki (szalehardi)4 nyelvjáráson. Azonban az első, latin betűs ábécét csak 1930-ban alkották meg az obdorszki és a délebbi, kazimi dialektus beszélői számára. Mivel az írásbeliség kora csupán az utolsó három nemzedéket foglalja magába, a hanti társada­lomban jóval elevenebben élnek a szóbeliség korának szimbólumai és szokásai (az in­formáció átörökítésének eszközei), mint Magyarországon. A kis népek a világot saját maguk részeként fogják fel, és magukat a világ részének tekintik, s úgy gondoskodnak róla, mint önmagukról. Számukra a mítosz az élet kezdeti formája, időn kívüli séma, ősidőktől adott szerkezet, amelybe az önmagára ébredt élet elrendeződik. A természeti jelenségeket és bolygókat tisztelettudó, megszemélyesítő elnevezéssel illetik: Mennydör­gés Öreg, Szél Úrfi, Hold Öreg. A hanti kultúrában fontos szerepet játszik a színszimbolika. Tanulmányomban azt vizsgálom, miképp aknázza ki a fehér szín gazdag jelentéskörét Jeremej Ajpin (1948-) A hamvadó tűznél című lírai önvallomásában. A természet és az ember viszonyát tagla­ló kötet hét5 tematikus egységből áll (Tavaszok, Nyarak, Őszök, Istenek és istennők, 1 Tanulmányom végleges formába öntésében nagy segítséget nyújtott a vahi nyelvjárást beszélő, hanti anyanyelvű Vitalij Jurjevics Szigiljetov, akinek ezúton fejezem ki őszinte köszönetemet. Ugyancsak mély hálával tartozom Gennagyij Sztyepanovics Rajsev festőművésznek, amiért hoz­zájárult, hogy festményét illusztrációként felhasználjam. 2 Miért nincs az osztjákoknak saját ábécéjük (Лукина 1990: 179-180, 511 [No 22], 522 [No 53]). 3 Das Evangelium Matthaei in den Dialect der obdorskischen Ostjaken / Matvei el’tajemytj aikol­­jastypsa [Máté evangéliuma]. Übersetzt von P. Wologodski, London, 1868. 4 1933-ban Obdorszkot átkeresztelték Szalehardra. • A hanti nyelvjárások számát és felosztását illetően a nyelvjáráskutatók eddig nem tudtak megegyezni. 5 A hét mitologikus szám a hantiknál is. Miként a mama tanítja Románt: „a hét a mi szent szá­munk” (133). További példák: „Apám szerint a legnagyobb tiszteletben tartott szám - három hetes” (133), „imádságunk elhallott a Folyó Gazdasszonyához, az ő Égi Atyjához, az Ég Hét Rétegének, a Föld Hét Rétegének nagy és kicsi Isteneihez” (116).

Next