Maróti Orsolya: Az empirikus pragmatikai vizsgálatok általános és gyakorlati kérdéseiről a visszautasítás aktusa kapcsán - Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből 40. (Budapest, 2004)
AZ EMPIRIKUS PRAGMATIKAI VIZSGÁLATOK ÁLTALÁNOS ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEIRŐL A VISSZAUTASÍTÁS AKTUSA KAPCSÁN1 1. A témaválasztás Dolgozatommal két célom volt. Egyrészt hangsúlyozottan foglalkozom az empirikus pragmatikai vizsgálatok módszertani kérdéseivel, másrészt ismertetem az e területen végzett kutatásaim eredményeit, különös tekintettel gyakorlati hasznosíthatóságukra a külföldiek magyar nyelvi oktatásában. Az anyanyelvi beszélők és az idegen ajkúak nyelvhasználatának interlingvális összevetéssel feltárt különbségei ugyanis útmutatásul szolgálhatnak a tananyagkészítők és nyelvtanárok számára. A beszélt nyelvvel foglalkozó kutatásokkal, így az empirikus pragmatikai vizsgálatokkal kapcsolatban is időről időre felmerül a szóbeli vagy írásos adatgyűjtés dilemmája. A számtalan felvetődő kérdés közül csak néhány: lehet-e egyáltalán beszélt nyelvi adatokat írásos kérdőíveken gyűjteni? A nyert adatokból levonhatók-e következtetések a beszélt nyelvre vonatkozóan? Milyen írott kérdőívvel lehet legjobban beszédhelyzeteket modellálni? Milyen tényezők befolyásolják a válaszadót egy írásbeli szituáció során? Mi az, amit megállapíthatunk az így nyert adatokból, és melyek azok a részletek, körülmények, amelyekről csak más vizsgálatokkal szerezhetünk információt? Miben különböznek a szóbeli és írásbeli módszerrel gyűjtött adatok? Jelen munkámban nem arra törekszem, hogy megválaszoljam a beszélt nyelvi viselkedéssel kapcsolatos kutatások összes kérdését (köztük a fent említetteket), csupán arra, hogy a Magyarországon pragmatikai kutatásokat folytató kollégák számára bemutassam néhány vizsgálati módszer összehasonlító elemzését A nyelvi viselkedési szabályok kulturális meghatározottsága (lásd az interlingvális vizsgálatok sokaságát) indokolja a vizsgálati módszerek érzékenységének egy adott beszélőközösségre vonatkozó felderítését. Az alább ismertetett tapasztalatok később, az újabb kutatások tervezési szakaszában lehetnek hasznosak. A nyelvhasználatot a társas interakcióban több tényező határozza meg egyszerre, s ma még nem teljesen világos, pontosan melyek ezek, s hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A pragmatikai vizsgálatok csak lépésről lépésre tárhatják fel az összefüggéseket, s ezek ismeretében illeszthetjük egymáshoz a mozaik darabjait. 1A dolgozat az OTKA (T29523 számú projekt) támogatásával készült. 1